még mélyebbre hullottam ami maga a hullámszakadék. Nem és nem megy ez jelenleg. Mintha minden ellenem és a felkészülés ellen dolgozna. Ma is futhattam volna még 2 kört, de a huszoneggyel pont kifújt a lelkesedésem. Ilyen az élet. Nem elég, hogy küzdök az allergiával, még olyan buta hibákat is vétek melyeket már rég óta nem. Miket is? Nos a karom belső részét szinte véresre dörzsöltem futás közben, jó pár napba fog telleni míg annyira gyógyul, hogy ne legyen fájdalmas az érintése. Pedig a hosszúk előtt be szoktam volt kenni legott biz-basszal, hogy ne dörzsölődjön ki. Hiába vágtam le a pólóm ujját nem segített. Szerencsére a bimbajam nem érte károsodás ... öröm az ürömben. Na igen ÜRÜM de milyen hát FEKETE ÜRÖM meg PARLAGFŰ merre járok ... Csak tudnám hova megy a sok 1% a parlagfű mentesítés ürügyén.... lecsó on!
Azért volt megint egy kis haszna a mihaszna gyengélkedésemnek, mert igaz a Nike futóklub kártyám nem készült el, de legalább megint kaptam egy jó tanácsot, arra nézve, miért érzem (nem csak szubjektumom hanem objektívosz kronometrosz is ezt támasztja alá), hogy lassulok. Nos a válasz az, hogy kellene az izmoknak, no meg a lelkemnek némi plusz inger, valamilyen más edzésforma keretében. Az való igaz, hogy még mindig a monoton futások jelentik gerincét a felkészülésemnek, de azért be-be iktatok egy-egy iramjátékos megoldást is. De kéne egy jó kis hegyi futás is .... hm vágyom a hegyekbe ... Borvidék hhmmmm. De amit feltétlenül ki fogok próbálni az a Fogasvég-Erzsébet kilátó-Fogasvég passzus ;^) addig is gogogogogogo
Banzáááááááj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése