na azért ennyire nem fáj, de a szerdai kosárlabdán szerzett sérülésem ismét hátráltat. Kezdem megszokni ezeket a kihívásokat, mostanában a felkészüléseim nem felhőtlenek a mérőponti versenyekre. Még az a szerencse, hogy szombaton Tatán megrendezendő minimaraton a maga 14 kilométerével remélem még így is leküzdhető lesz. Az a fránya talajfogás Ferkó lában, na az okozta a húzódást a jobb bokámban. Így sajnálatos módon a mai átmozgató edzést ki kellett hagyni. A régi nóta, inkább alul mint túledzett ... hát ilyen akadályoknál túledzettségről szó nem lesz. Örülök, ha olyan állapotban leszek a maratonra, hogy teljesíteni tudom a távot. Brrrr leírva egyre félelmetesebb 42195 méter. De legalább most már bírom a 2/3-át. CSODA mondom csoda! Vagy nem is? Csak elszántság? Meglátjuk!
Szombatig addig is marad nekem a jegelés, kencézés és bizakodás a gyors javulásban....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése