2011. március 19., szombat

Eddig rendben volnánk

de még koránt sem kész!
Nos meg volt az idei első megmérettetés a Civis városban, Debrecenben a 4run sorozat első félmaratoni állomásán. Időben indultunk, a leérkezés simán ment, bár a szobát még nem lehetett elfoglalni. Szerencsére a szállás gyakorlatilag a futó útvonalon volt, így 10 perces gyaloglással könnyen elérhettük. Rajtszám felvétel, miegymás... na ilyent sem láttam még, hogy az időmérő csipcsirip a rajtszámra van egy gyorskötözővel felaplikálva. Vissza a szállodába, öltözés a kölcsön kapott öltözőben és küzdelem a rajtszám futódresszre helyezésével. Igen küzdelem, mert a rajtszám anyaga hagyott némi kívánni valót maga után, mert olyan sprőd volt, hogy kis feszítésre simán szakadt. Na jó én más típushoz vagyok szokva na azt lehet nyúzni az anyag meg a biztostű hamarább enged. De a leukoplaszt mindent megold, így azzal erősítettem meg a feltűzési helyeket. Ez egyfelől baromi hülyén néz ki, viszont tart, ami nem egy utolsó szempont.Vissza a starthoz. Az úton már éreztem, hogy könnyebben is lehetett volna öltözni, de így csak a kesztyűről és a meleg sapkáról mondtam le. Még el sem indultunk máris izzadtam a napsütésben. Mindegy így legalább a szórványosan végzett és a hangosember által félbeszakított bemelegítést pótolta valamelyest. A rajt után tettünk egy kvázi kört a stadion tartánján, majd az állatkertben kacs(k)aringózva ugrottunk neki a félmaratoni távnak, ami esetünkben 4 kört jelentett a debreceni "Nagyerdő" környékén. Sajna az erdőbe nem vitt a szervezők szándéka minket, miként a szép belvárost is csak ki-ki turistaként tekinthette meg a futást követően. A futásom az első két körben még ment valahogy de jött az energiahiány. Igen megint az izmokban, mert szív-tüdő teljesen jól ment, nem volt légszomj, oldalfájás, lábnyavaja is csak jelzésként. 13 után érezhető volt a visszaesés. A megújulást az energiaszelet és a telepített zenésznövendékek sem tudták kihozni belőlem.
Ennek ellenére a 2:05:56-os eredményt szezon nyitónak nem rossz, még annak ellenére sem, hogy gyakorlatilag egész télen mentek a karbantartó futások.
Az biztos, hogy nem visel meg a két óra feletti eredmény, mert van lehetőség javítani!
Persze a Nagyerdőben a futást mégsem hagytam ki, mert hétfő reggel, miközben párom még alukált futottam egy rövid trappot. És nem értettem, miért is nem vezethetett ere a verseny útvonala... de ez valószínűleg örök homályba vész.

Következik a Vivicittá új száma a félmaraton ;^)