megint futás ami (nem) kis endorfint termelt ma bennem. Hosszú kihagyás után megint futottam egy laza 10-est, azaz pontosan 11470 métert, de milyen környezetben? Nos a Kelenföldi megújult Kopaszi-gát környékén. Igen, ott ahol gyerekként oly sokat játszottunk, bringáztunk és futottunk a halőr elöl. Nekem anno tetszett a dzsumbi jellege, de a mostani látványtól leesett az állam. Faterék mondták, hogy szép lett, meg minden, meg van tartán pálya. Így hát most megnéztem magamnak.
Fateréktól úgy másfél kilométerre van a déli bejárata, ami futás bemelegítésnek elegendő. Bár kissé macerás a kereszteződéseken átverekedni magam. A környezet szép, a tartán pálya pedig téglavörös, ahogy kell. Ellenben a hossza, hm, nos nevetségesen rövid. De ahogy láttam nem csak nekem, hanem annak a több tíz futónak is akik (velem ellentétben) rendszeres vendégei a létesítménynek. Viszont a többi rész nagyon szép környezetben található és ezen a hideg őszi délután jól futható volt. Tetszett a változatos talaj, térkő, fű, tartán, kavics, fapalló. Igazán szép időt töltöttem ma délután itt. És végre megint jól eső futásom volt a csípős hideg ellenére is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése