de a futó nem pihen(het), hiszen messze még a cél, és a lemaradás igen nagy. Sajnos nem úgy jönnek a kilométerek, mint ahogy azt szeretném. Sirámos az életem ezen része, igen-igen nyögve nyelős. Nem mintha nem okozna örömet a futás, hiszen óriási boldogság forrása az, még akkor is, ha a szó szoros értelmében időnként foggal és körömmel kell küzdenem. Tavaly megfogadtam, hogy idén szépen elhúzódós felkészülést tolok a maratonra, de az már látszik, hogy az eredeti terv nem valósul meg. Így a nyári legmelegebb időszakra marad a munka dandárja. Még ugyan nem vetettem össze az előző év hasonló szakaszait, de ezt is megteszem. Most már kifogás nem lehet! Sajna éppen a hosszú futások maradnak el és el kell gondolkoznom azon miért.
A terv, hogy heti 30 körül futok nem igen jön össze, bár ebből a hétből még van hátra és "csak" 14 km hibázik, de a elkövetkezendő 2 hét nehezebb lesz, mert tanfolyam miatt pont a szokott időszakok lesznek foglaltak. Így meg kell erőszakolnom magam, és hajnali keléssel kell 1-1 futást beilleszteni a "táncrendbe".
Az tény, hogy a Fuss Normafa óriási élmény volt számomra s nagyszerű, hogy kicsit kibillentett a szürkeségből. Ilyen a napokban talált Nemjuci videója is
Miként nagyon élvezem a Hivatali közös futásokat is, főleg amikor valóban együtt tudunk futni. Ebből a héten is akadt a pénteki napon Péterrel jó két kör a szigeten, ami barátok között is 10 km fölött van. Főleg úgy, hogy közben be nem állt a szánk ;). Kedden Györgyivel vágtam neki, sajna Ő még lassú nekem, de szépen fejlődik és kitartó, ami igazán nagyszerű! Szóval kedden csak 1 kör jött össze, de 10x100-as sprintekkel fejeztem be, mert az jó(?) nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése