A karácsonyi kajálás

ellenére sem romlik a sebességem, tartom a ciki lassú tempót amit így őszbe fordulva képes voltam magamból kicsiholni.
Hol vannak már az őszi futás előtti ígéretes idők?! Tudom, nagy szó az, hogy nem lassulok, de mikor fogok kicsit gyorsulni? Azt hiszem ehhez új féle hozzáállás szükséges a dolgokhoz, de erre csak jobb idő beköszöntével fogok sort keríteni.
Addig is, mivel közeleg az év vége, ideje számot vetni a számossággal és ismételten célokat tűzni a nem létező immár 2010. évet jelző zászlóra.

Mit is műveltem idén futás ürügyén, lássuk csak.

Idei első futásom februárban volt valamikor a közepe táján, majd márciustól fogtam bele a rendszeres futásba. Ez azt jeleni, hogy heti 2 alkalommal futottam hol a Margitszigeten, hol Tétény, Kelenföld utcáin. Ezek az alkalmak szolgáltatták a felkészüléseimet a futó rendezvényekre. Mik is voltak ezek, hmm:

• 2009. április 19. - 24. T-Home Vivicittá Városvédő Futás - Budapest
• 2009. május 17. - 16. K&H olimpiai maraton váltó - Budapest
• 2009. május 30. - 6. Generali Duna-parti Futógála - Budapest
• 2009. szeptember 6. - 24. Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton
• 2009. október 4. - 24. SPAR Budapest Nemzetközi Ekiden váltó Maraton staféta
• 2009. november 15. - 6. Intersport Balaton Félmaraton

Így futó rendezvények keretében lefutottam majd 90 kilométert melyre május óta vezetett edzésnaplóm szerint 500 kilométernyi felkészülés jutott ami valóságban 600 km fölött lehet.

Ezen kívül másfél év alatt 98kg-ról 86kg-ra fogytam ami 4"-nyi nadrágméretet jelent! Szóval a legtöbb gatyám úgy áll rajtam mint gyíkon az esőkabát.
Vérnyomásom stabilan a jó sávban van mindenféle gyógyszer nélkül, amit pár éve el sem tudtam volna képzelni.

Futásra csábítottam pár kollégát aki közül akad olyan, aki tagja lett az YSKYRY csapatnak is.

Terveim szerint 2010-ben a 2009-es versenyeket kiegészítem még az Délibáb és Hegyi félmaratonokkal, illetve a SPAR maratonon egyéniben szeretnék indulni no és beérkezni a teljes távon. Nem kizárt még egy márciusi Prágai félmaraton sem, amennyiben találok hozzá utazó társakat (bár ebben ez ügyben bírom Pedró ígéretét).


Szeretném megöszönni mindenkinek (hogy kik azok azt úgyis tudják) aki elindított, segített (vagy éppen hátráltatott, visszafogott), elviselt, biztatott, szurkolt, vagy szimplán csak elviselt a 2009-es évben!

De idén itt a buli ideje hajrá az óév búcsúztatásában is!

Téli szélben

szán csusszan tova,
De ni ki lohol ott, hol a hó még oly puha?
Nem más az ki újra úton,
TamsA, ki merészvolt ahhoz,
hogy mínuszban is újra cipőt húzzon!

És igen, végre vége a kényszerű szünetnek és ismét csatára készen állok. Ma futottam életem leghidegebb etapját -4 fokban, jó hideg szélben. És élveztem! persze nem a metsző szelet a pofámba vágó jégforgácsot, hanem a futást magát. Nem mondom a 10 kilométer végén jött a ki köhécselés, de így jár az aki nem tudja az orrát használni a levegő vételre tisztességesen. Pedig cserpákból méretes nőtt a fejemre, mégis valahogy a levegő nem jön teljes sávszélességgel. Ezért a számmal bővítem a beömlést tüdőm irányába.

Ez ilyen, de számomra az igazi lényeg, hogy nem vesztettem a sebességemből, ami kicsit meg is lepett, hisz úgy indultam neki, lesz ami lesz a Budatény-Budafok-Budatétény etapot a csekély 10.120 métert majd csak magam mögött tudom. És valóban így lett, noha malőrrel indultam, mert nem vittem magammal bevetésre a zenét (ez lett volna az első alkalom, hogy zenével futok) és az erre a távra rendszeresített Sió VitaTigrisemet. Most vagy öregszem, vagy túl izgatott voltam attól a ténytől, hogy ismét lábamon tudhatom hű társamat a kilométerek alatt, a jó Triax csukámat. Nem is tudom. Az biztos, hogy kissé furcsa volt az aszfaltra rakodott hol ilyen, hol olyan állagú hó-latyak-jég-mittoménmi dolgokon úgy futni, hogy ne essek, el az elrugaszokodásokkor, megérkezésekkor, ugyanakkor értelmes tempóban fogyjon a táv is. De sikerült és még csak nem is terhelt meg annyira. Bár a térdem megint "beszólt" de még kezelhető volt. Legközelebb majd jobban oda figyelek a melegítésnél és kencézésnél rá!

Tehát hajrá! illéri előre csak előre!

Leterítve

fekszem otthon ahelyett, hogy gyűjteném a kilométereket. Igen, nagy volt a pofám, erősebb vagyok a betegségnél és most szégyen szemre az ágyat nyomom. Pedig milyen jó volna, ha a szép időjárásban a fülem mellett süvítene a szél, surrogva kopna a cipő talp, De nem, helyette fejem fáj, szemem guvad, végtagom sajog. Mikor tudok ismét futni, szembe szállni a távolsággal?! De nekem tartanom kell amit elterveztem, hisz nagy a cél a maraton. Bár még ésszel felmérni nem is tudom magát a távot, mint ahogyan azt sem, milyen megterhelést jelent majd a táv leküzdése, miként az sem, hogy életem párocskája hogyan fogja viselni a felkészülési időt.
De mind ez még odébb van, hiszen a 25 hetes felkészülés a jövő zenéje, terveim azok vannak, nem is kicsik. Amitől félek, hogy nehéz lesz a rossz időben ismét nekiindulni.
Addig is fekszem, izzadok a láztól, várom a vírusok pusztulását és a mielőbbi erőre kapást.
Nem tehetek mást.
Nem.
Rosszabb ez mint a versenyek előtti éjszaka, izmok fáradsága, szájam szárazsága, Így várok.

balaton félmaraton

zsákban! Igen és milyen űridővel?! Eddigi legjobb félmaratoni teljesítményemet kettő azaz kettő másodperccel rövidebbre faragva 1:59:28 alatt gyűrtem le a távot, hehe bár lehet, hogy ez mérési hiba határon belül van? de ki a csudát érdekel! Ezt mérték oszt jónapot!
Na de mi is történt?
Szerencsére szép időnk volt, se eső se hó, ellenben 13 fokos "meleg" no meg némi hideg ÉNY-i szél a "Balató" felől.


<offtopic>
Tudom hogy úgy írják, hogy Balaton, de
-egyrészt: xarom le,
-másrészt: alkotói szabadság,
-harmadrészt: én nemtekbó hanem helyesírásbó bukktam le étre'?
gyk.: Neves médijja személyiségek azzal hencegnek hogy matekból segg hülyék és a gyereküknek sem kell jónak lenni, hát kapják be, énmegúgyíromhogy Balató.
különben is Báthory Lacival írtunk egy tábori darabot ami így szólt a teljesség igénye nélkül:
"Gatyánk alatt fürdő tóga,
Bele lóg a Balatóba,
Alatta izzadunk vala(ga)..."
</offtopic>

Szóval melegem volt, elég lett volna az kevéssé meleg ruhában futni. Bár volt 2-3 kilométer amikor elálltam magamon a teljes felszerelést. Ráadásul a kesztyű teljesen jó szolgálatot tett az egész távon.

Volt minden: 2000 futó, maszkarások (télapó, macskanő KoffeinMen...) teljes menetfelszerelésben nyomakodó tűzoltó brigád és persze sok lelkes futó. Szép futóidő sokakat csabított el és a szurkolókra sem lehet panaszom. Ami nem volt az igazi az a frissítés. Sajnos a fordítónál elkelt volna egy plusz állomás ami kimaradt.
Volt még bohóc doktoroknak szervezett támogátás is, így az utolsó kilométerteket "pirosorrban" tettem meg a befutóig.







KoffeinMen nevéhez kötöm az alábi rigmust, mellyet minden teljesített kilcsi után előadtunk:

"Még 20 kilométer!
De kit érdekel?!
Még 20 kilométer!
csak kitartás kell!
Még 20 kilométer!
A kezeket fel!
Még 20 kilométer
De nem adom fel!"

Jó volt! Köszönöm!

Várakozom

arra, hogy az időjárás kegyébe fogadjon minket a Balaton félmaratonisáit, mert nem őszinte mosollyal érkeznék célba bőrig ázva, csatakosan. Inkább hideg legyen, essen a hó, de az esőből köszönöm nem kérek. Az előrejelzések is nagyon érdekesek, mert napról-napra mást mondanak.
Hétfőn még vasárnap enyhén felhős égboltot prognosztizáltak, mára viszont csupa gonosz esős felhőcskék vannak. Abban azért reménykedhetem, hogy hasonló módon pacsálnak mellé, mint a Generali futógálánál tették ;P . De nekünk futónak tűrnünk kell, ez van.
Viszont ami a felkészülést illeti az is igen érdekesen alakult, mert hol jobban (és mint most) hol rosszabbul sikerült a magam elé állított edzés tervet tartanom. Remélem a pár kihagyott futás nem fog hiányozni a lábamból és a torokfájásom is megszelidül.
Addig is:
"..
I've got to keep running the course
I've got to keep running and win at
All costs
I've got to keep going be strong
Must be so determined and push myself on
.." /Iron Maiden: Loneliness of the long distance runner/

Ismét nekilódultam

, hogy a Balaton félmaratont sikeresen vehessem.
Nem jó így az őszi punnyadásban és hidegen süvítő szél hordta esőben futásnak eredni. Mit eredni?! valamilyen féle felkészülést produkálni! Hehe ... mikor a kutyát is beengedik a jó gazdik, akkor sem lehet(ne) lazsálni, mert az én hátteremmel a 21 km nem rázható csak úgy ki a lábaimból. Ott még nem tartok sajnos. De hol is tartok valójában? Na az változik. Egy biztos a 10 km lefutása rutin kezd lenni, csak az idők változnak (mostanában romlanak), és 15 sem elérhetetlen 2-3 rákészüléssel. Gondolom a maraton fele is meglesz, persze most nem az idő a lényeg (nem a francot) de az ősz eleji két óra körüli trappal elégedett lennék. Idő közben a kollekcióm is bővült kesztyűvel és (UV szörmedvény) széldzsekivel is. Kíváncsian várom, milyen lesz a fokozatosan hűlő időhöz szoktatnom magam. Ehhez viszont be kell ruháznom melegebb hacukákba is, ami ismerve magam nem lesz egy egyszerű csörte...
Ami biztos: sikerült magamba erőt öntenem és a xar idő ellenére megkezdtem a felkészülést.

motto:

"...
I'm on my way
Out my own again
I'm on my way
Out on the road again
..." /Iron Maiden:Wildest Dreams/

Lazulok

a rossz idő elvette a kedvem a futástól!
Ez szörnyű, fúj a szél esik az a &@$ß# eső fázik a kezem.
Hogy lesz ebből november közepén 1/2 maraton ? brrrrrrrrrrrá
ÉBRESZTŐ!!

Spar Maraton 2009 Ekiden

letudva!
Igen YSKYRY tím egy részhalmaza (Anita,Zsuzsi,Peti,TamsA) sikeresen magaalá gyűrte a maratoni távot az alábbi leopsztásban: Anita:12.4km, Zsuzsi:4km, Peti:11km, TamsA:5+9.8km. Kicsit gyengébb idővel de még 4 órán belül (3:59:08-0:01:10)! Mamám, mikor tudom én ilyen idő alatt lenyomni ezt a távot? Jövőre nekiindulok a távnak cél a beérkezés, de addig is rengeteg munka előtt állok. Először is télen sincs lazsálás, heti futás (10-15 kili) plusz vizes edés felvétele a palettára. Nem, nem csak megizzadásról szól a dolog, az sima futás + kosárlabda alkalmával megvan, úszás igen az kell nekem! De hátrébb az agarakkal csak szépen sorjában. Következő cél a november 15-i Balaton félmaraton!
Hajrá!

mottó:

"...
You're over half way there
But the miles they never seem to end
As if you're in a dream
Not getting anywhere
It seems so futile

Run on and on
Run on and on
..."

/Iron Maiden: The Loneliness Of The Long Distance Runner/
...

Nike félmaraton

második alkalommal teljesítve!
Igen !
Éssss 2 órás időn belül, igaz csak 30 sekundokkal, de akkor is!
Ebben a teljesítményben sok munkám volt, de mennyi?!
Elhatározás és futás újra meg újra. Na igen meg az a tizen kiló mínusz is jól jött bizony!
Anyám szerint "slank" vagyok, bár speciel ezt a szót nem értem de ha ő mondja így van.
Az utolsó pillanatban sikerült (némi szerencsével) olcsó áron (hö kinek mi az) licitálnom egy forerunner 305-t ami nagy segítségemre volt az iram tartásában.

Mi volt a titok? az nem titok! 16 km mésfél óra környékén egyenletes tempóban. És be is jött, mivel a kanyargós részeken igen lelassultam, frissítésekkor pillanatokra piros/kék/sárga nyálak magamba döntése erejéig meg is álltam. De a lényeg, hogy most elégedett vagyok, hiszen 23 perces fejlődés az nem kevés! több mint 1 perces javulás kilinként.
Most jöhet a maraton váltóban, vagy stafétában október 5-én... csak legyen hozzá partner :-)
Ja az edzéseimet rendszeresen vezetem a www.edzesonline.hu naplóban Tedd meg Te is!

Na csaó

Készülődök

a Nike Budapest Félmaraton idei megmérettetésére. Hétről hétre közelibbnek érzem azt az időt amit szeretnék teljesíteni. Edzés eredményeim melyeket rendre elhelyezek az edzesonline oldalon is álom idővel kecsegtetek. Bár a meleg amely mostanában megszállta kis hazánkat nem segíti túlzottan a felkészülést :-(. A meleg és a kishazámat sújtó szúnyog invázió miatt vissza tértem a megszokott Margitszigeti felkészülési helyre, de a reggeli (7-8) órákban fogok neki a futásnak.
Ismét 16 km-es távnál tartok és remélem a formám javul olyan mértékben, hogy a megfelelő kilikkel tudom futni a 21km-es még hiányzó + 1 kört is.

A történelem kedvéért

kicsit vissza kell tekintenem, lévén nem voltam túl termékeny, pedig nem ezt ígértem. Pedig nincs is olyan szegény ember aki ígérni ne tudna s ezzel bit harcosként én is így vagyok. Főleg úgy, hogy egész napomat a monitor(ok) előtt töltöm. De huss nem gyalázkodom tovább. Valahol ott hagytuk abba, hogy Genarali futó gálára készültünk. A rekkenő hőség helyett tizen fokos esős de nem ám a szemerkélős hanem a szarrá áztatós féle körülmények között veselkedtünk neki a 10 kígyóméternek. Stílusosan az induló pakkban volt egy strandlabda, bár én az úszósapka-szemüvegnek örültem volna inkább. Az időjárásnak megfelelően csak a harcore futók (hű basszus kezdek az lenni?) rajtoltak el. Hőgutát senki sem kapott max tüdőgyulát. Bár párom miközben a kocsiban vártk az idő szelídülését kijelentette "nem futhatsz ilyen időben".
Persze nem ették olyan forrón a fagylaltot, mert egyrészt a zuhogásból lágy esővé szelidült az időjárás.
Így a "csak megnézzük mi van lenn"-től eljutottunk a befutóig is a "hamár itt vagyok felveleszem a rajtszámom, .... csipem, .... ruhám, .... elstartolok, .... ha nagy lesz az eső abbahagyomon" kersztül. Első esős futásom ellenére az abszolvált 55:36-os idővel elégedett vagyok, bár edzés körülmények között futottam már jobbat is.

A fertőzött tovább fertőz

és ez így teljesen jól van, hisz' ez a világ rendje. Nem most nem a HiNj (ahol i, j eleme a természetes számok halmazának) vírus dolgokról vagyon szó. A beharangozóban olvasható volt miként kezdtem neki a futkovácolásnak. Mivel "edzéseim" egyik szintere a Margit-sziget mely a munkahelyemtől 10 percre van, így közvetlen és nem közvetlen kollégáim gyakorta láthatnak futáshoz készülődni, illetve onnan megérkezni. Ezen kívül láthatják jótékony hatását is. Jelenleg 2-en futunk rendszeresen 1 kolléga hébe (hóban nem mert fázik), 2 tervezi hogy csatlakozik hozzánk.
Eddig jól haladunk éljen!

Dunaparti Futógála

10km a Duna partján azz időbékácskák szeint rekkenő hőségben.
A 2008-as év után 2009 pünkösd vasárnap a teljes távot rovom le az YSKYRY-s Lórival és Péterrel
+látjuk milyen lesz, de a toolél& (gyk.: túlélés) a cél.

YSKYRY a célban!

Megdöbbentő, 3:52:49 bruttó idővel ért célba az YSKYRY (SPSC) váltó csapata. Az időjóskák jól mellé pacsáltak az előrejelzéssel, mert szemernyi csapadék sem hullott az aszfaltot koptatókra. Ez még nem lett volna baj, de a szél sem fújdogált így a rekkenő hőség a flaszteron az idő előrehaladtával egyre elviselhetetlenebb lett. Az elemek tombolása ellenére csapatunk nagyon jól teljesítette a távot, kategóriájában a közép mezőnyben végzett! Gratulálok a váltó társaknak és köszönöm, hogy együtt futhattam veletek! Jövőre újra megpróbáljuk!

Új cél csapattal is célba érni!

Irány a K&H olimpiai maraton váltó!
yskyry (SPSC) néven koptatjuk az aszfaltot a 2009-es maraton váltón vegyes csapatunkkal.
A különítmény Szabóbakter, Peti, Zsuzsi, Lóri, Anita, TamsA sorrendben futjuk a távot. Indulásunkat a szponzorunk Statisztika Petőfi Sport Club (neve fellelhető csapatunk nevében is) támogatja. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nevezési díjat átvállalta helyttünk. Vannak félelmeink, de lekűdjük az akadályt és célba érünk várhatóan 4 óra kürüli eredménnyel!
Gyertek és szurkoljatok!

Új utakon

Rohamosan közeledik az első olyan verseny idén amin részt fogok venni. Egészen pontosan a Vivicitta magyaán szólva a "Szeressd a várost" futást. Mivel ez volt életem első futó rendezvénye amin indultam (2008-Midicitta) akkor érthető miért kedves nekem. Új kihívás számomra a táv. Remélem legalább olyan élményben lesz részrem, mint előző évben.
Azért 12 kilométer így tavasz elején, főleg, hogy télen henyéltem nem lesz egyszerű feladat, de legyűröm.
Szakítottam az eddig bevett szokásommal és nem a Margit-szigeten készülök, hanem kishazámban Budatényben. Igaz a körülmények nem olyan jók mint a szigeten, de így új impulzusok érnek. Mint például a kerítésnek rontó kutyák akik a futókat legalább úgy utálhatják mint a derék postásokat. Vicsorogva üvöltve tépik a kerítést. De ez még a jobbik fajta, mert az űber szivatós amelyik megbúvik és amikor odaérsz lesből horkan rád. Így nem elég saját levegőhiányoddal megkűzdeni, de az a levegő jól be is szorul -úgykellnekem-.
/a megjelenéskor a Vivicitta már a zsákban de több szálat nehéz elvarrni/

Cuccok

Most pár dolog a futással kapcsolatban ami átment rajtam, megrágott, megemésztett s megváltoztatta a nézetemet.
Régebben elhűlve néztem azokat az embereket, akik futottak és nem elég hogy futottak, azt mindenféle testhezálló cumókban tették.
Miután futásra adtam a fejem ebből pár dolog csak lassan változott meg. Azt kezdetektől tudtam, hogy egy jó cipő elengedhetetlen annak aki rendszeresen futni (,vagy bármit sportolni) akar. Most már azt is tudom, nem akármilyen cipő kell. Bár a cipő kiválasztása nem egyszerű feladat, megoldható. Mivel elég sok mindent kell tudni a kiválasztásakor nem árt hozzá értő tanácsát kérni. Én a mai napig nem vagyok meggyőződve arról, hogy a megfelelő cipőben futok, bár ahogy ismereteim bővülnek valószínűleg jó cipőt választottam (szerencsémre).
Jelenlegi cipőm a második a sorban mert az első valamilyen ördögi gyártási hiba miatt tönkre ment.
De térjünk csak vissza a többi kellékhez, a futó hacukákhoz. Ez amolyan úri huncutság gondolja mindenki, hisz cipőn és elhatározáson kívül nem kell más. Én is így gondoltam, s itt a múltidő használata igen indokolt. Mára szép kollekcióm van (ha nem is teljes) futó rucikból. De menjünk csak szépen sorjában. Az első megmérettetésen teljesen jól szuperált a sima póló és glottgatya, igazolván semmi különleges dologra nincs itt szükség. Az edzéseim (sima futások) során az idő melegedésével viszont kezdett zavarni az elázott elnehezülő póló. Gondoltam nagyon izzadok (ami persze igaz) ennyi az egész. Aztán jött a rideg valóság amikor a K&H maraton váltón beugróként az akkori leghosszabb (7km) távot kellett legyűrnöm. Teljesen átizzadtam a mezem (sima t-shirt) de kellemetlen meglepetésként a megszokott rövid nadrágom nemes egyszerűséggel szét dörzsölte a lábam, a trikó véresre törte a mellbimbómat. Csapat társaim mondták, hogy ideje a nem túl drága, de annál komfortosabb futó mezbe és testhez álló naciba esetleg futó zokniba beruháznom. Nem kell a nagy márkákért dizájnos dolgokért kattogni, elég sima technikai pólót és hasonló párologtató nadrágot beszerezni.
Hallgattam rájuk és óvatos duhajként vettem ilyen felszerelést is. Olcsósága kicsit rémisztett de végül is jó választásnak bizonyult a Decathlon saját Kalenji márkájú futó felsője testhez simuló nadrágja és zoknija is. Azóta persze van több színben felsőm amit kosárlabdázáshoz és fallabdázáshoz is megelégedettségemre viselek.
Ahogy hűvösebbre fordult az idő születés napomra "búvár/batman/balett" -ki hogy hívja kollégáim nemes egyszerűséggel macskanadrágnak- szerelést kértem és kaptam. Hát jót röhögtem magamon amikor magamra öltöttem ezeket. Főleg a gömbölyödő hasam volt vicces. Mostani készletemmel kb 4-5 fokos időben is tudok futni úgy hogy komfortosan érzem magam. Téliesített felszerelést nem mertem venni, mert a hidegebb levegő forrázza a tüdőmet sajnos.

Persze ezekkel a ruházati dolgokkal lassan kezdek a kedvesem idegeire menni, mert mindig azt nézem mit kell még beszerezni. Ami hiányzik az például egy vékony futó kesztyű, de azt már csak az elkövetkezendő télies időben fogom beszerezni.

Későbbiekben szólok majd még egyéb kiegészítőkről, kencékről biz-baszokról és eltanult praktikákról is.
Mára legyen ennyi elegendő!

Visszatekintés

Sziasztok!
TamsA vagyok aaaaamatör futkovácoló.
Hogy mis is az a futkovác, nos futás szerű mozgás. Azért csak szerű, mert nem igazán tudom hogyan is kell helyesen futni, pedig érdekel(ne).

Hogyan is kezdtem el futni?

Ez megér egy pár karaktert.
2007-ben volt szerencsém Prágába utazni az Oracle Magyország meghívottjaként az Oracle Develop konferenciájára. Az utat az OH mikrobuszával tettük meg és kedves kalauzunk Pedro szinte az egész úton (oda és vissza) tömte a fejemet, hogy miért is kellene nekem futnom. Nekem aki ezt igen igen unalmasnak és haszontalannak tartottam. De akkor tettem egy olyan ígéretet, ha 4 független futást aktívan űző ember agitál egy éven belül, elkezdek futni, és célt is tűzök ki magam elé.
Szerencsémre összeakadtam a kellő számú ismerőssel akik agitáltak a futásra.
Így 2008. áprilisában elkezdtem futni.
Nem élveztem annyira mint lehetne (ma is tudok jobb mulatságot), de kötött az ígéretem.

Ha már futás akkor legyen valami tétje is, neveztem életem első futóversenyére a BSI szervezésében megrendezett Midicitta-ra. Ez csupán 6 kilométer volt, de akkora élményt jelentett a táv legyűrése, hogy megszertettem a futást. Ekkor határoztam el kicsit komolyabb célt kell kitűznöm ahhoz, hogy ne hagyjam abba.
Mi lehet egy 38. évében járó nulla sport háttérrel rendelkezőnek az a kihívás ami motivál, de nem riaszt el. Megtetszett a félmaraton a legyőzhető távolság szlogen, így a célom a 2008. szeptemberi Nike félmaroton teljesítése lett.
A felkészülés során részt vettem még a Generali Futógála 5 km-es távjának legyűrésében (nem röhög!), a K&H Olimpiai maraton váltóban beugróként a "Döcögők" (igazából gyalogkakukk) váltójában 2. váltótagként.
Végül sikeresen utasítottam magam mögé szeptemberben a 21 kilométeres távot az extrém melegben szintidőn beül.

Sajnos télen kihagytam a futást de ismét koptatom a cipőmet és próbálok formába lendülni.
Ez a webnapló az erőfeszítéseimet hivatott dokumentálni és esetlegesen erőt adni más kezdő futóknak vagy leendő futóknak, hogy csatlakozzon a futók nyitott közösségéhez.