Rohamosan közeledik az első olyan verseny idén amin részt fogok venni. Egészen pontosan a Vivicitta magyaán szólva a "Szeressd a várost" futást. Mivel ez volt életem első futó rendezvénye amin indultam (2008-Midicitta) akkor érthető miért kedves nekem. Új kihívás számomra a táv. Remélem legalább olyan élményben lesz részrem, mint előző évben.
Azért 12 kilométer így tavasz elején, főleg, hogy télen henyéltem nem lesz egyszerű feladat, de legyűröm.
Szakítottam az eddig bevett szokásommal és nem a Margit-szigeten készülök, hanem kishazámban Budatényben. Igaz a körülmények nem olyan jók mint a szigeten, de így új impulzusok érnek. Mint például a kerítésnek rontó kutyák akik a futókat legalább úgy utálhatják mint a derék postásokat. Vicsorogva üvöltve tépik a kerítést. De ez még a jobbik fajta, mert az űber szivatós amelyik megbúvik és amikor odaérsz lesből horkan rád. Így nem elég saját levegőhiányoddal megkűzdeni, de az a levegő jól be is szorul -úgykellnekem-.
/a megjelenéskor a Vivicitta már a zsákban de több szálat nehéz elvarrni/
