Már (időnként) gyorsabban

mint a fővárosi közlekedés.

No de mi is ez az orcátlan kijelentés? Hát szóval úgy történt, hogy az edzéseim száma és lehetősége csökkenni kezdett s ebből fakadóan simán kicsúsztam a kétórás félmaratoni időből. Persze ez önmagában még nem is jelentene semmit, de hullafáradtra futottam magam mostanában értékelhető eredmény nélkül. Ezért fordult meg a fejemben, hogy otthonom és a munkahelyem közötti távolságot futva tegyem meg. Anno első félmaratonom előtt nyomtam ezt le... Az akkori útvonal cca 17km-es volt, de a mostani kicsit módosítottan pont 16km-re sikeredett.

Az első próbálkozásom a "csak befutok dolgozni" előző héten kedden reggel rekkenő hőségben kevés alvás után történt. Hát -kollégám szavajárásával élve- úgymond kiolvadt a biztosíték. Már az első kilométerek után pulzusom elszállt, noha nem nyomtam nagy tempót. Így is beértem 1:48 alatt. Persze ezek a futások függnek a forgalomtól, lámpáktól, de nem is ez a lényeg, hanem a mozgás. Kitikkadás meg is volt arra a napra. Persze kollégáim osztották az észt, de ez engem mit sem érdekelt.
Erre a hétre is hasonlót terveztem. Kedd úgyis délutános vagyok akkor nosza fussunk be.
Hétfőn még tömegközlekedéssel be is vittem a másnapi váltós cucc (egy részét, amit meg otthon hagytam azt beszereztem kínaiban). délután irány haza. Nos a haza utam háztól házig több mint 2 órát emésztett fel, a szokásos 50-60 perchez képest. Így várakozva tekintettem a mai nap elébe. Vajon mit tudok kihozni egy kánikulainak nem nevezhető reggelen magamból?!
Nos 1:33-as idővel ütöttem meg az előző heti eredményt ami egy átlagos tömegközlekedéshez képest csak alig fél órácskával rosszabb.