török -na nem a dzsumurdzsák féle- előre a cél felé. Remélem hogy lassan azért sikerül felpörögnöm, mert késésben vagyok önmagamhoz képest. Jövő héten Hortobágy félmaraton, ... szeptember végén pedig a maraton vár rám ismét Budapest aszfaltján. Igaz a 21km lassan kezd rutin lenni -bár minden verseny még a legrövidebb is komoly-, de a maratoni felkészüléssel jócskán le vagyok maradva. A tavalyi is éppen, hogy megvolt, de ha így nyápickodom akkor nem is tudom mi lesz. Így most ideje a húrok közé vágni a hegedűtokot, ha zenebona kell a teljesítményhez. Éppen ezért örülök a folyamatos gyógyulásnak. Igaz még fáj, de az pénteki és vasárnapi 10k-n nem zavart. A hét utolsó munkanapján könnyed (66perc) míg az utolsó napján kicsit tempósabb (56perc) tízest talpaltam. Persze az előbbi sokkal jobban esett, még vicceltem is a kollégákkal, hogy fussunk még egy kört ;-). Szó mi szó simán ment volna, de idő -kollégák részéről motiválatlanság (hisz másnapra hosszút terveztek)- híján nem fért bele a plusz köröcske. Remélem a keddi futás is jól sül el!
Go for run. Vagy run for go?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése