az aljas kis sérülésem után amit kosárlabdázás közben szenvedtem el. Jól ment a meccs, kifejezetten jól játszottam -magamhoz képest- de a vége felé egy támadás közben egy pattanást/reccsenést éreztem a bal csípőmben és a fájdalomtól lerogytam. Annyi is lett annak a napnak. Haza sántikáltam és rögtön jegelni, meg kencézni kezdtem a jól bevált Voltaren kenőccsel. Másnap csütörtökön kapott egy kis Bioptron lámpás kezelést is a szokásosok mellett. Persze a futást hanyagolnom kellett. Bosszantóak ezek a sérülések amik így idén hátráltatnak. Gyakorlatilag mindig közbe-közbe szól valami.
Viszont most hétfőn úgy indultam neki otthonról, hogy a Margit szigeten tolok egy laza köröcskét. Meglepetésemre ZuZu (YSKYRY csapattag) akivel a melóba menet futottam össze, szintén tervezett egy kis futást meló után. Így 1/2 5-kor együtt vágtunk neki a távnak. Gyalog ki a szigetre, majd rövid nyújtás után futottunk egy laza köröcskét.
Nem mondom, hogy nem fáj(t) a sérülésem, de még így is jól esett a könnyű mozgás.
Remélem jól gyógyulok és nem lesz gond az E-On Délibáb félmaraton júli 9-én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése