Mikulás futás

mikulás nélkül, így jellemezhetném a Nike futóklub -aminek én is tagja vagyok- szombati örömfutását, mivel a mikulást csak a szervezők, trénerek piros májkulás satykája és maga MIKULÁS tejebevonós masszában materializálódott alakja reprezentálta. Minden esetre ami volt, az ~50 futó, Nike cipőteszt, forró tea, tejbevonós mikulács, tombola. A tombolán stílusosan három piros színű Nike futósapka -nem téliesített- került kisorsolásra a résztvevők között.
De lássuk pontosan mi is történt:
A bemelegítést Zsuzsa vezényelte, miközben átmozgattuk a hidegben megrövidült izmainkat. Ez teljesen más volt,  mit amit a versenyek előtt szokott lenni, lenni. Semmi felhajtás, csak a praktikum. Nekem külön pozitívum volt, ahogy Zsuzsa nem csak mondta és mutatta, hanem magyarázta is mit miért kell. Jómagam nem szeretem ezeket a közös melegítéseket, mert más a ritmusom, de ez kifejezetten jól esett, megadta a kellő hangulatot is. Lehet, hogy a családias légkör is sokat számított, meg a kedves mosolygó arcok. Ez után kicsi nyújtás, majd felmérve a tartán pálya jeges állapotát, az a döntés született, hogy a "belső körön" -cca 5km- lesz majd a közös futás.

"Elindulunk és mindenki futja saját tempójában a kört." hangzott az instrukció. És mi nekiindultunk. Szépen egy csomóban ahogy illik. A jeges részen kissé totyogós iramnak éreztem az első pár tíz métert, így kissé előrébb evickéltem. Jól tartottam a tempót az élbollyal, de a nyulak a sziget végi fordulónál már megúszott előttünk. Ekkor az órámra pillantva láttam, hogy így is 5 perces közeli tempót nyomunk. Jó kis vágta volt.
Ezt követően kis nyújtás Zsuzsával, miután a többiek is teljesítették a távot. Volt olyan aki vállalkozott még egy újabb (fél) körre, de engem a "repülőzés" jobban vonzott. Mivel futás után levezetésként még nem csináltam, így erre tettem le a voksom. Tényleg felfrissítő volt a 6x100-as repülő. Persze most sem úsztuk meg a szakmai magyarázat nélkül, de így ismét tanultam! Persze megint kicsit nyújtogatunk és utána teázás közepette vártuk Fortuna csókját. Sajnos -szokás szerint- nem nyertem, de nem ezért jöttem, hanem a mozgásért.
Ekkor már jól jött a derekamra tekert polár felső, mert kezdtem fázni. Búcsút intettünk egymásnak irány haza mert vár a főzés...