2010. január 18., hétfő

Már kevés

a 10 kilométer. Ezt még a "bulis" futáskor érzékeltem, hisz ezt a távot simán kiráztam és a regenerálódás is gyors volt. Ez azt jelezte nekem, hogy a téli szinten tartáshoz kevé ez a "rövid" távolság, így ideje hosszabb távra váltani. Mi is a következő lépcső? Ez nem is volt kérdés, hiszen a félmaratoni táv mérőpontja számomra a 16km. Már csak az volt a kérdés vajon hogyan terjesszem ki az útvonalat 60 százalékkal, hogy lehetőleg az ne haladjon át nagyforgalmú kereszteződéseken, ahol lassítani, vagy megállni kellhet? Terveim szerint valamelyik gmappos alkalmazással hozzá vágok 6 kilcsis szakaszt a bevált vonalhoz, de ez az előkészületet elblicceltem (szokás szerint). Nem volt más hátra mint előre, így lévén Forerunner 305-ös óra tulajaként csak valamelyik szipatikus ponton kellett gráfelméleti szakszóval élve egy 6km-es hurkot beiktatnom. Mivel magam igen lusta embernek tartom, így megakadályozandó a tervezett táv rövidülését az 5km-es budafoki fordulónál jelöltem a képzeletbeli toldási pontot. Ilyen módon a teljes táv budatétény-budafok-albertfalva-budafok-budatétény körré módosult. Igaz a végén még vagy 300 métert be kellett szorítani, hogy kilegyen a teljes táv. Azt'szem bizonyos részeken még így is változtatnom kell, mert vannak kevéssé szimpatikus részek.
A mostani futás nem csak az útvonalban számított kísérletezésnek, hanem a zene kiválasztásában is. Most készülve a májusi Metallica koncertre a Death Magnetic került a fókuszba. Ez kb. a táv 2/3-ig tartott ki és utána a Besh'Odom Megfogtam az ördögöt etüdje tolta a fülembe a rigmust. A zenés futás annyiban változott, hogy kezdem érezni azokat a számokat amik plusz energiát adnak. Persze meg kéne jegyezni... hehe majd máskor ;) . Viszont ha ritmusban nagyon eltérőek akkor ki tudom iktatni, hogy a zene ütemére fussak, ellenben ha csak kicsit lassúbbak akkor igen koncentrálni kell, nehogy rálassuljak a zenére. Val'szeg rövidebb-hosszabb idő alatt majd kialakul valami féle gyűjteményes kötet amit használni tudokmajd.
Az jelenleg látszik, hogy a "sportfüles" jó választásnak bizonyult, csak a tekerdő kábelekkel kell kezdeni majd valamit.
A távolság -no nem amit üveggolyóként ígértek Balázskának- jelenleg megfelel, mivel másfél órát éppen csak túlléptem. Minden kence és térdgumi nélkül ment a futás még a szokásos "beköszönős" fájdalom sem jelentkezett a a külső térdszalagomban. Csak egy kis sípcsonti égés gyötört pár kilin át, de az is elmúlt -mint a gyermekkori láz-. Mondom én bemelegítés de aki nem hallgat a jó szóra, meg a teste intelmeire az így jár(t). Szerencsére nem volt különösebb folyománya, mert azóta sem érzek semmi kölönöset. A futás végeztével is csak jól eső áradtságot, ami könnyen pihenhető volt.
Mindent egye véve jelenleg tartom a tervet és belefogok a vizes kínokba is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése