2011. május 20., péntek

Olimpiai maraton váltó és egyéni félmaraton

rendezvényen tisztíthatták tüdejükkel a levegőt a futás szerelmesei május 15-i vasárnap az Országház környékén és a Pesti rakpart északi részén. Ez a hagyományos rendezvény melyen a kollégákkal szoktunk indulni idegen légiósokkal kiegészülve. Idén miként tavaly egyéniben vállaltam a 21 kilométert. De sajnos (?) nem kellettem az YSKYRY csapatnak, nem én. Egy felől szomorú voltam, hiszen itt többször adtam hírt kis csapatunk eredményeiről. Más részről pedig boldog voltam, mert saját berkeinken belül is sikerült kiállítani egy teljes csapatot. De nem is egyet, hanem rögtön (szinte) kettőt. Így idén a KSH-YSKYRY és KSH-TURBÓ csapata lépett színre.
Számomra azért is érdekes volt a futás, mert még soha nem futottam két egymás utáni hétvégén versenyen ekkora távot. Persze az is érdekelt, hogy milyen időt tudok futni hegy után, mennyire visel meg a terhelés. Javít-e a hegyi táv, vagy túlzottan fáraszt? Nyilván a tavaly megkezdett projektemet -feszegessük saját határainkat- tovább folytattam.
Az időjósok nem lőtték be teljesen jól az időjárást, de ez már szinte megszokott tőlük. Erre a hétvégi vasárnapra esőt szelet, 13 fokot tippeltek. Szerencsére a 2/3-d most nem jött be, csak a váltakozó irányú időnként igen zavaró szél. Most is gondot jelentett a ruházkodás, hiszen reggeli indulásomkor 9 körül már 17 fok Celsius-ig kúszott a hőmérő. Ezért nem pakoltam hosszú alsót csak rövidet, miként technikai felsőből rövid, atléta és "szellős" hosszú került a zsákba, Ideje korán érkeztem, hogy a szuttyogós készülődésem, ráhangolódásom semmi ne zavarja meg. Végül is a teljes rövid szerelést választottam, a széldzsekivel kiegészítve. Az üresjáratban biztattam a minimaraton váltó résztvevőit, Vujity Tvrtko is visszakacsintott a célegyenesbe fordulván kicsiny babakocsiját terelgetve a cél felé. Egyre ritkultak a befutó emberek, és nőtt az YSYKYRY jelenlevő tagjainak száma. Szerencsére minden rajtszám meglelte gazdáját, így nem volt szükség vendégművészekre.
Így én is nyugodtan rajtolhattam el és futhattam a saját tempómat. Ellentétben a többiekkel nem elölről indultam, hanem szokásom szerint a bolyból. Ugyanis utálom ha lehagynak. Ennél semmi nincs demolesztálóbb és így sem csökken a tömeg hamarabb. Akkor inkább legyen az eleje lassabb majd ha ritkul a pálya akkor lehet izmozni. Szóval a 3x 7km-es kör kellett teljesíteni, mint a maratoni táv felét. Gyakorlatilag minden eseménytelen volt, attól eltekintve, hogy mindig szembe fújt a szél. Apropó időjárás.... nos reggel kinéztem 17 fok, napsütés... hosszú gatya kiszanálva ... én biztosan nem cipelem minek?. Hát annak bogárka, hogy reggel volt a legjobb idő egész nap csak romlott. Ezek ellenére rövid felsőben, gatyóban (biciklis syle) + szélkabátban álltam a rajthoz. A kabi hamar a derekam körül végezte, bár sokszor éreztem kísértést hogy visszavegyem. De végül is nem tettem, mert jól csúszott a futás. Az első kör lazán ahogy terveztem, jó lesz nekem a 2:10-es idő, elvégre nem kell "rohanni" -sicc-.
A második körre valahogy felpörögtem, és elmém apró zugában megvillant a két órán belüli futás esélye. Volt a második kör végén egy kis gixer, mert a sáv ahova tereltek tele volt rendezőkkel, fotósokkal, így nemtetszésem kifejezendő tenyerem kifelé fordítva adtam hangot nemtetszésemnek. Persze a kollégák biztatása kör mint kör nagyon jól esett. Fogytak a méterek, romlott az időjárás, fogytak a szurkolók, de a lelkesedésem nem hagyott alább. Mivel a telefonom, ami a zenét lett volna hivatott szolgáltatni, már a start előtt lemerült, így csak a szél fütyülését és cipők dobbanását hallgattam csak. Bár egy két fáradt futó talpának becsapódása borzolta idegszálaimat, a cél egyre közelebb került. Igazi meglepetés szüleim felbukkanása volt az befutóhoz közeledvén. Jól esett, hogy ilyen rossz időben is kilátogattak, hogy buzdítsanak. Jó iramban életem eddigi legjobb eredményével 1:58:33 nettó 2:00:05 bruttó idővel érkeztem célba. A frissítésként adott Erdinger alkoholmentes sör igazán jól esett. Be is hörpintettem kettőt majd némi törülközés után minden száraz rucit magamra öltve csatlakoztam a szurkolók apadó táborához. Mindenkinek jól jött a buzdítás -én már csak tudom-. Végül is KSH-YSKYRY váltója  3:35:38-al -több mint 1 kört verve a másik csapatunkra- ért célba!
GratX mindenkinek, jó volt ez a futi is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése